Guardian-elemzés: 2024 most vagy soha-pillanat lehet az Európai Unió számára
A kulcskérdés pedig az, teret nyer-e az Unióban a feltörekvő szélsőjobb, írja a brit lap politikai elemzőket is megszólaltató cikke.
#európai parlamenti választások 2024
Semmittevés vagy szabad garázdálkodás – mi történik, ha júniustól 4 hónapig a vesztes polgármester lesz hivatalban?
Öt hónap van hátra a júniusi, az EP-voksolással egyidőben tartott önkormányzati választásokig, amelynek különlegessége, hogy a győzteseknek – polgármestereknek, önkormányzati képviselőknek – még négy hónapig kell várniuk, mire átvehetik az irányítást. Az „átmenet” hónapjai nem lesznek könnyűek, a kormány béna kacsává teheti a még regnáló, de neki nem tetsző helyhatósági vezetőket.
Tóta W.: Jó estét, jó szurkolást!
Szerzőnk szerint az, hogy két szemmel látható ellenzéki szervezet van, plusz „körülöttük a törmelék", sehová nem vezet a Fidesszel szembeni politikai küzdelemben. Tóta W. Árpád véleménycikkében ismerteti is a receptet, minek kellene lennie ehhez képest.
Kovács Gergely attól fél, hogy a Kutyapárt tagjai kikotyognák az EP-jelöltek neveit, így velük sem osztja meg a pártlistát
A szivárogtatástól azért is tart az elnök, mert van olyan jelölt, aki listavezető helyen indulna, és jelezte, hogy gondot jelentene a munkahelyén, ha ez decembernél hamarabb kiderülne.
Economist: Az EP-választásnál meghatározóbb lesz Európa számára, hogy ki lesz az Egyesült Államok elnöke
A jövő évi európai parlamenti választások lehetséges kimeneteleit, a pártcsaládok várható mozgásait elemzi cikkében a brit lap szerzője.
Főleg Borsodban és Hevesben kedvezhet a Fidesznek, hogy egy napra tette az önkormányzati és az EP-választást
Nem a spórolás, hanem a politikai haszonszerzés vezette a Fideszt odáig, hogy második nekifutásra tényleg összevonja az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat. A kormánypártok egy szólóban tartott EP-voksoláshoz képest a borítékolhatóan magasabb részvételt szavazatokra válthatják, de nem mindenhol az országban. Ha az ellenzék ügyes, akkor a nehézségek ellenére ő is profitálhat a helyzetből.
Az EU-s csörtéktől a Völner-botrányig – Varga Judit legemlékezetesebb pillanatai
A Fidesz hazai jogállami dúlásában és az Orbán-kormány Brüsszel elleni szabadságharcában szerzett elévülhetetlen „érdemei” után az Európai Parlamentbe küldi – leginkább „száműzi” – a kormányfő Varga Juditot. Már most, az indokoltnál szűk egy évvel korábban távozik is a kormányból. Az Orbánhoz végletekig lojális Varga jövője kérdéses, múltja mozgalmas – búcsúzóul nosztalgiázunk.
Az erőviszonyok nagy átrendeződését jósolják a jövő évi EP-választásra
Pontosan egy év múlva esedékesek a következő európai parlamenti választások. Vajon megáll a részvétel csökkenése? Mennyire befolyásolja az EU polgárait az ukrán háború? Összeszedtük, amit a jövő júniusi voksolásról tudni érdemes.
A DK EP-listájának első három helye: Dobrev–Molnár–Vadai
Egyelőre nem tudni, hogy mi lesz az MSZP-ből kilépett Ujhelyi István sorsa.
Veszélyben lehet a 2024-es EP-választás is, ha rossz kezekbe kerül a mesterséges intelligencia
Az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) legfrissebb jelentése szerint a mesterséges intelligenciára támaszkodó eszközökkel az eddiginél kifinomultabb és gyorsabb támadásokat lehet végrehajtani. A szakértők úgy látják, elsősorban az uniós polgárokat célozhatják meg a támadók. A cél, hogy aláássák az információba vetett bizalmat.
Antonio Tajani szerint az európai jobbközép nyeri meg a 2024-es EP-választásokat
„Az Európai Néppárt (EPP) és az európai parlamenti konzervatív erők együttműködését” sürgeti Antonio Tajani olasz külügyminiszter, aki a római kormánypártok tervezett fúziójáról is beszélt vasárnap a SkyTG24 hírtelevíziónak adott interjújában.